<
>
<
>
<
>
<
>
h

Csanálosi Tibor: LÁTOGATÁS MÖBIUSZ-VÁROSBAN

(Besuch in Möbiusstadt)


Database ID: Nr.377
Készítés dátuma: 2010
Méretei: 100x70 cm - 39,4x27,6 inch
Technika és hordozó: pasztell, kartonon

"Látogatás Mőbiusz-Városban"

Mőbiusz-Város jócskán különbözik Hiperbolikától. Mint utazó, s kíváncsi ember ezt bizton állíthatom.
Míg Hiperbolikában mindent a mélység, a mélység vonzásai formálnak, alakítanak ki, az atomstruktúrákon a városépítkezéstől az emberek gondolkodásáig, s lelki rezdüléséig, Möbiusz-Városban a FELSZÍN.
Mőbiusz-Város lényege a topológia, vagyis a felszín összefüggéseinek rendszere. Az utazót (engem) az gondolkodtatja el például elsőre, hogy mi volna, ha megszokott világunkkal ellentétben bolygónk BELSŐ felszínén laknánk, a Föld egyfajta óriási üregeiben, és felnézve az "égboltra" Sydney vagy Brasilia fénylő tartományait pillantanánk meg... a szikrázó csillagfényes univerzum, vagy a csodálatos napút csillagállomásai helyett.
Félnék. Referencia hiányában.
Nem volt tehát hiábavaló utazásom, mely nem sci-fi, nem fantasy, jobban hasonlít talán J.J.R. Tolkien munkásságára, aki a "majdnem más helyzet" megértése érdekében kidolgoz egy részleteiben és egységében teljesen jól működő világot, alternatív történelmet, szociológiával, nyelvészettel, stb.
Én e kidolgozást az alapoknál kezdem: a geometriával.
Mőbiusz-Város (alapítójának szobra a kép előterében látható: király, országalapító, hadvezér, mérnök, várostervező, geométer) a FELSZÍNre alapoz. A felszín lehetőségeire, lehetetlenségeire.
Kevesen gondolnánk, míg csak egy ilyen városban kirándulást nem teszünk, hogy a "felszín" jelentősége óriási.
Nem csak arról van szó, hogy mennyi utazást kell tennünk (míg egy barátunkhoz eljutunk, megvitatandó egy fontos gondolatunk, vagy kifejezendő hálánk, nyilvánítandó részvétünk; vagy udvarlónk egy szimpla virágcsorral keresztülküzdi magát a dugókon kertvárosi házacskánkig), hanem arról is, hogy minden, de minden e "felszín-szerinti" determinalizmus következtében olyan, mint amilyen.
Például így LEHETSÉGES CSAK gondolkodnunk, agysejtjeink szinapszisokat s ennek okán asszociációkat csak ezen meghatározottság (korlátok és szabadság mentén) tudnak létesíteni.
Óriási élmény volt hát ennek ellenkezőjét látnom kedvesemmel ottjártamkor.
Mikor összebújtunk egy sikátorban, Mőbiusz-Város egén éppen Párizs vonult keresztül: fejjel lefele az Eiffel-torony.
Nem tudják elképzelni, mekkora élmény. Akkor Chagall jutott eszembe, aki épp a túloldalon áll (dacolván az idővel) és festi mindezt: vagyis az Eiffel-torony épp rendesen áll, mi meg az égen repülvén szeretjük egymást.


LÁTOGATÁS MÖBIUSZ-VÁROSBAN